Cserépkályha vagy kandalló?


Mi a különbség?

Engedje meg, hogy röviden ismertessük, a kandalló és a cserépkályha működésbeli különbségeit.

A cserépkályha samott téglából épített tűztérrel, megfelelően kialakított füstjáratokkal és csempe borítással készül. Még ma is hagyományos anyagok például agyag és cserép felhasználásával építik. A füstjáratnak köszönhető, hogy a füst nem távozik közvetlenül a kéményen keresztül a szabad levegőre. A forró füst a járatokon keresztül halad, miközben leadja a benne lévő hőt a kályha falának és a csempéknek, melyek szintén samott tartalmuk miatt hosszan magukban tartják azt, és fokozatosan sugározzák a meleget a lakótérbe. A cserépkályha hátrányai közé sorolható, hogy tűzgyújtástól számítva kell legalább 1-1,5 óra a kályha felforrósodásához. Körülbelül 6 kg fa 2-2,5 óra alatt ég le, de a cserépkályha még 8-10 óra múlva is meleg marad anélkül, hogy újabb begyújtást igényelne.

A kandalló abban különbözik, hogy kész, öntött vas tűztérrel készül, működési elve a levegő áramlásán alapszik. Az alsó légbeáramló nyíláson jut be a hideg levegő a tűztér köré, majd körbejárva a forró tűzteret, a felmelegített levegő távozik a felső kiáramló nyíláson. Tehát amikor begyújtunk, szinte azonnal elkezd melegíteni, ezzel együtt sok energia távozik a kéményen keresztül, mert a forró füst azonnal a szabad levegőre jut. Amikor elalszik a tűz, értelemszerűen a főleadás, azaz a fűtés is megszűnik, mert a kandalló anyaga nem tartja magában a hőt, úgy mint a cserépkályha. Ebből következik, hogy a kandallóba, a folyamatos fűtés fenntartásához rövidebb időközönként kell újra és újra fát rakni.

Ma már külsejét tekintve is tágak a lehetőségek, ezért mindeni megtalálhatja a saját ízlésvilágának leginkább megfelelő darabot. Formavilágában, napjainkra már mindkét típus széles skálán mozog.
A cserépkályha külső borítását szolgáló kályhacsempékről még később bővebb információval szolgálunk.

Ha lehetőségünk van rá, már a ház tervezése során válasszuk ki a kályha helyét.
Legalkalmasabb a főfalak csatlakozásánál levő, a közlekedő utaktól kissé távolabb eső sarok.
Érdemes a tervekre a kályhát is berajzoltatni, nem csupán a kályha mérete miatt, hanem azért is, mert ennek ismeretében lehet a kéményt is megtervezni.

A kémény

A kandalló és a cserépkályha kéménycsatlakozásukban is különböznek egymástól. A hagyományos cserépkályhához elegendő kisebb átmérőjű kémény is akár 14×14 cm-es, de ha nagy, a kandallóhoz hasonló nagyüveges ajtót szeretnénk, nagyobb átmérőjű kéményt célszerű csináltatni. Nagyüveges ajtó vagy bio-tűztér  esetében a kéménynek minimum 18-20 cm átmérőjű és minimum 6,5 méter hosszúnak kell lennie.

Bármelyik típust is választja, nem szabad megfeledkezni a kéménybélelés fontosságáról, a biztonságos fűtés érdekében. Kéménybéleléssel kapcsolatban bővebb információ itt olvasható: Kéménybélelés

Szóljon hozzá! 

Ha van kérdése a fentiekkel kapcsolatban, írja le itt lent, és szakértőnk válaszol!