Ezeknél a készülékeknél a tűztérben fűtőcsövek találhatók, a tűztér felett pedig egy víztároló regiszter. A kandalló a fűtési energia legnagyobb részét így a tűztérben keringetett víznek adja át.
A vízteres kályha jellemző hatásfoka így 80 – 95 % körül alakul.

Mire ügyeljünk a vízteres kandalló beszerelése és használata során?

• Vásárlás előtt fel kell mérni hány légköbmétert szeretnénk befűteni, hiszen ez alapján választjuk ki a megfelelő teljesítményű készüléket. Fontos tudnunk a meglévő kémény belső méretét is.
• Beszerelését csak szakemberre bízzuk!
• A gyártó által javasolt biztonsági rendszer kiépítése egyben a garancia feltétele, de ezzel megakadályozzuk a túlfűtést és a kazán megrongálódását.
• Vízteres kandallót, kályhát a fűtővíz feltöltése nélkül begyújtani tilos.
• Kandallóba csak és kizárólag fával vagy fabrikettel tüzeljünk.
• Fontos a száraz fa használata. A vizes fa kátrányos lerakódást okoz, mely rontja a hatásfokot.
• Használat során biztosítani kell a megfelelő légbejutást és szellőzést. Tilos a mechanikus elszívó használata.
• Megfelelő használat esetén akár 40%-ot is spórolhat fűtésszámláján.

A cserépkályhában való fűtéskor azzal kell tisztában lenni, hogy a cserépkályha egy elég nagy tömegű fűtőberendezés, mely a meleget szivacsszerűen magába szívja, tárolja, és sugározza.

Minden cserépkályha építésétől függően egy bizonyos mennyiségű hőt tud csak magában tartani. Ha ezt a hőmennyiséget a kályhán már eltárolta, akkor már hiába fűtünk benne, nem érünk el vele semmit. Pénzt, energiát pocsékolunk el.

Ha a cserépkályhát elkezdtük felfűteni teljesen kihűlt állapotáról, akkor addig kell fűteni benne, míg a csempe külső hőmérséklete eléri a kb 90 fokot. Ezután a tűz leégését meg kell várni (csak parázs maradjon), és a kályhán található összes ajtót be kell zárni, levegőszabályozó karikákat úgy fordítani, hogy azon légrés ne legyen. Ha nem zárjuk le jól a kályhánkat, akkor a meleget a kémény kiszívja, és a kályhánk hamarabb fog kihűlni.
Legközelebb a kályhába kb 12 óra múlva kell ismét begyújtani. Ezen begyújtások alkalmával már nem kell annyi tüzelőanyagot eltüzelnünk, mint az elején, csak annyit amennyivel ismét 90 fok köré fűtjük a kályhánk csempéjét. Ez kb 10-30 kiló fa, külső hőmérséklet, kályha nagysága, helyiség méretétől függően.

Cserépkályha tisztítása

A cserépkályha tisztítását mindig száraz, puha ruhával, vagy kefével végezzük. Mivel a kályhacsempe egy porózus kerámiaipari termék, ezért a vele kapcsolatba kerülő nedvességet a máz hajszálrepedésein keresztül magába szívja, és ha a vizes ruhánk koszos volt, akkor a csempe ezt a koszos levet fogja magába szívni, ami természetesen a csempénk elszíneződésével fog együtt járni. A csempe által beszívott koszos léből visszamaradt koszt a máz alól eltávolítani nem lehet.

A csempéken található esetleges makacsabb szennyeződést tiszta alkoholos puha ronggyal próbáljuk meg eltávolítani. Ne használunk zsíros, olajos kencéket a csempe fényesítésére, tisztítására!

Hogyan készül a kályhacsempe?

Öntéskor a nyersanyagokat vizes közegben finomra őröljük, és úgynevezett öntőmasszát készítünk belőle. Az öntőmasszát vízzel és folyósító szerrel folyékony állapotba hozzuk, és zárt gipszformákba öntjük. A forma a vizet bizonyos szívási idő után magába szívja. Ezután szárítják, égetik, mázazzák, és újra égetik.

Haris: A máz, és a cserép hőtágulási együtthatójának különbségének eredménye ez a pókhálószerű berepedés. Ez egy természetes jelenség. Főleg ólmos mázaknál fordul elő.

Mikor rendeljük meg a kályhacsempét?

A kályhacsempegyártás időigényes folyamat, sok fázisból áll, és egyik fázist a gipsz formában tartást, a szárítást, a zsengélést, a mázazás utáni második égetést nem lehet felgyorsítani. Ezért a kályhacsempét a cserépkályha tervezett építés előtt legkésőbb 2 hónappal érdemes megrendelni.

Csempeegység

Amikor elmegy az ember kályhacsempét vásárolni, akkor szembe találja magát egy kifejezéssel, ami úgy első hallásra elég bonyolultnak tűnik. Ez a csempeegység. Mi is az a csempeegység? A csempeegység az egy olyan viszonyszám, ami kifejezi az egyes kerámiaelemekbe vetett munka és anyag mennyiségét a sík csempéhez viszonyítva. Minden egyes elemnek megvan a maga csempeegység száma.

Kályhacsempe színek

Nagyon sokszor van olyanra példa, hogy amikor kiválasztjuk a kályhánk színét, az összerakva otthonunkban nem úgy mutat, mint ahogy megrendeléskor láttuk. Ez különösen az átlátszó színezett mázaknál szokott probléma lenni. Ennek oka az, hogy a máz színe több dologtól függ:

• Alapcserép színe
• Máz vastagsága
• Felhordás minősége
• Őrlés finomsága

És ezeken a feltételeken felül van még néhány olyan tényező, ami már nem a gyártástechnológiához tartozik, mégis tud pár meglepetést okozni. Ilyenek például:

• Falak színe
• Ablakok elhelyezkedése
• Bútorok színösszeállítása
• A kályhára eső fény minősége

A fent leírtak segítenek elkerülni a téves reklamációkat.

Tekintse meg hatalmas kályhacempe választékunkat, melykeet saját magunk gyártunk. Rengeteg forma, szín, és egyedi díszítőelemek.

Teljes választékunk fotókkal itt: Kályhacsempe

Építsük falra a cserépkályhát, ezzel gyakorlatilag spórolni tudunk, hiszen a cserépkályhának ténylegesen csak három oldalát kell megépíteni, a negyedikat a fal adja, és ennyivel kevesebb csempét kell megvenni!

Sokan a “szakember” tanácsára hallgatva, vagy pusztán spórolásból a falra építteti cserépkályháját.

A falra építéskor a kályhának nincsen hátsó csempesora. Ilyenkor a tűztér jobb esetben egy hőszigetelő lappal, rosszabb esetben egy élére állított tömör kisméretű téglasorral van ráépítve a falra.

Miért felelőtlenség a falra építeni a cserépkályhát?

Ennek 2 fő oka is van:

• Tűzvédelmi okok: A kályha tűzterében, amikor ég a tűz, kb. 800-850 fok van. A fal szépen lassan a kelleténél jobban átmelegszik. Ennek az a következménye, hogy tüzelőanyagunk egy részével a falat fűtjük, nem pedig a belső teret. Másik következménye pedig az lehet, hogy hosszabb idejű tüzelés esetén annyira felmelegszik a fal, hogy a nagy meleg miatt erősen tágul. Ilyenkor  a felmelegedett fal egyszerűen megemelheti a fal tetején lévő betonkoszorút. (tartófalak esetében)
• Jogi problémák: A cserépkályhának van egy építési szabályzata, miszerint a cserépkályhát a faltól 10 cm re kell felépíteni.

A cserépkályha építésére a tavasztól késő nyárig terjedő időszak a legmegfelelőbb. Ennek több oka van.

Egyik ok például, hogy ilyenkor megépített cserépkályha belső szerkezete természetes módon, minden erőletetés nélkül szárad ki. Ez azért fontos, mert ha a belső szerkezet kiszáradását erőltetjük (elkezdünk eszetlen módon tüzelni), akkor az építéshez felhasznált agyaghabarcs károsodhat (összerepedezik). Ez a cserépkályhánk belsejének idő előtti elöregedését fogja eredményezni.

Természetesen más a helyzet azokba a lakásokba, ahol már meglévő fűtés mellé kell cserépkályhát építeni és ahol a belső hőmérsékletet normális keretek között lehet tartani. Az ilyen helyeken gyakorlatilag az év bármelyik részében lehet kályhát építeni. A kiszárításra azonban itt is ügyelni kell.

Az építkezés melyik fázisában célszerű a cserépkályhát megépíteni?

Az építkezés befejező fázisában célszerű a cserépkályhát felépíteni. Tehát nem akkor, amikor még csak a szerkezetet építik.

Milyen padlóburkolatra építhető cserépkályha?

A cserépkályhát parkettára, padlóburkoló lapra egyaránt fel lehet építeni. Egyetlen dolgot azért be kell tartani, a cserépkályha alatt a padlófűtés csövét célszerű kihagyni. Ennek az oka az, hogy a cserépkályha nagy tömegű fűtőberendezés ( kb 1 tonna) és a súlyából adódóan esetleg megnyomhatja a padlóban elhelyezett csövet.

Mire kell ügyelni parkettára való építéskor?

Parkettára csiszolás után érdemes csak cserépkályhát építeni, mert a csiszolatlan parkettára való építés után nehéz és munkaigényes lesz a kályhánk körül a parkettát felcsiszolni, lakkozni. Minden parketta típusnál ügyelni kell arra, hogy a kályha mellé vagy alá véletlenül se ömöljön víz (pl felmosáskor kiboruló vödör). Ugyanis a fa a víz hatására úgy megduzzadhat, hogy a cserépkályhánk talapzatát egyszerűen szétnyomja.

Határozottan igen.

A hagyományos cserépkályha úgy működik, hogy betszünk pár kg fát a tűztérbe, nyitva hagyjuk az ajtót hogy a tűztér kellő levegőt kapjon az égéshez, majd ha leégett bezárjuk az ajtót és a kályha leadja a hőjét 8-10 óra alatt.

Mitől más a biotűztér?

A biotűzteres cserépkályha folyamatosan zárt tüzelő ajtóval üzemeltethető. A levegő adagolása a fenékrészről történik. Ez lehet mechanikus úton a hamuajtón keresztül, vagy pedig elektronikus úton szabályozható.

Sokan mondják, hogy az, aki cserépkályhával (fával) fűt, jobban szennyezi a környezetet, mint az aki gázzal. Van benne némi igazság, de ma már nem lehet ezt a mondat végén egy ponttal lezárni ezt. Hozzá kell tenni, hogy van megoldás cserépkályhával is környezetbarát módon fűteni.

A biotűztér egyik hatalmas előnye ugyanis hogy az égéstermék, mikro-por (fémsók stb.) kibocsátása a megengedett minimum érték alatti (!), tehát a mai környezetvédelmi előírásoknak maximálisan megfelel.

Tökéletes égés

Az égőtér hasábfa és fabrikett elégetésére szolgál. Az égési levegő a belső térből kézi szabályozás esetén külön légbevezető ajtón automatikus szabályozás esetén zárószeleppel felszerelt, samottból készült csatornán keresztül áramlik a talapzatba, a tűztér fenéklap alá. Onnan kerül az oldalfal idomokban és a káva idomokban kialakított légcsatornákon át a tűztérbe.

A megadott teljesítmény eléréséhez 12 órányi névleges fűtési idővel háromszori tüzelőanyag feltöltés szükséges. Az első feltöltésnél a megadott maximális mennyiséget kell behelyezni. Ennek elégése után elegendő fele annyi fát rátenni újra. A harmadszori feltöltésnek szintúgy elég a fele az eredeti mennyiségnek.

A tűztér különleges kialakításának köszönhetően tökéletes égés megy végbe, sokkal lassabban, mint a hagyományos tűzterekben, ráadásul úgy, hogy nem kell az ajtót nyitva hagyni, kvázi nem kell “őrizni” a tüzet.

Fontos tudni, hogy ha biotűzteres kandallót szeretne, a kémény belső átmérőjének 18-20 centiméteresnek kell lennie!

Régebben, a cserépkályhára elképzelhetetlen volt az hogy szép nagy ajtókat tegyünk, mindig csak maximum egy csempe nagyságú nyíláokat tehettünk, amin épp befért a fa.

A világ fejlődik

Azt, kevesen tudják, hogy ma már a cserépkályhát is lehet nagy üveges ajtóval építeni, és csak a fantáziára van bízva milyen formával, és külső borítással épül.

Ha még az építkezés előtt, a tervezés folyamatában tájékozódik, érdemes szakemberrel beszélni, mert nem kevés problémától és újabb átalakítástól kíméli meg magát, ha megfelelő kéményt építtet, a megfelelő helyre.

Ha pedig már meglévő otthonába szeretne kályhát építtetni, akkor is mindenképp tájékozódni kell, mi a teendő a kéményével, hiszen ha nincs lehetőség átépíteni, akkor bizony a cserépkályhát kell hozzá méretezni.

Akkor milyennek kell lennie a kéménynek?

A kémény átmérője és hossza egyenesen arányos az ajtó méretével. Ha nagy üveges ajtót szeretne, a kéménynek mindenképpen minimum 18-20 cm átmérőjű és minimum 6,5 méter hosszúnak kell lennie.

Ha ettől kisebb kéménnyel rendelkezik, akkor meg kell elégednie egy kisebb ajtóval. Egy 14×4 cm-es kéményhez például maximum egy 25×40 cm-es ajtó párosítható.

Kéménybélelés

A kéménybélelés nagyon fontos dolog, hiszen ha a kémény nem működik megfelelően, akár az egészségünk is veszélyben lehet a visszaáramló gázok miatt.

A kéménybélelés fontosságáról itt olvashat részletesen: Kéménybélelés

Engedje meg, hogy röviden ismertessük, a kandalló és a cserépkályha működésbeli különbségeit.

A cserépkályha samott téglából épített tűztérrel, megfelelően kialakított füstjáratokkal és csempe borítással készül. Még ma is hagyományos anyagok például agyag és cserép felhasználásával építik. A füstjáratnak köszönhető, hogy a füst nem távozik közvetlenül a kéményen keresztül a szabad levegőre. A forró füst a járatokon keresztül halad, miközben leadja a benne lévő hőt a kályha falának és a csempéknek, melyek szintén samott tartalmuk miatt hosszan magukban tartják azt, és fokozatosan sugározzák a meleget a lakótérbe. A cserépkályha hátrányai közé sorolható, hogy tűzgyújtástól számítva kell legalább 1-1,5 óra a kályha felforrósodásához. Körülbelül 6 kg fa 2-2,5 óra alatt ég le, de a cserépkályha még 8-10 óra múlva is meleg marad anélkül, hogy újabb begyújtást igényelne.

A kandalló abban különbözik, hogy kész, öntött vas tűztérrel készül, működési elve a levegő áramlásán alapszik. Az alsó légbeáramló nyíláson jut be a hideg levegő a tűztér köré, majd körbejárva a forró tűzteret, a felmelegített levegő távozik a felső kiáramló nyíláson. Tehát amikor begyújtunk, szinte azonnal elkezd melegíteni, ezzel együtt sok energia távozik a kéményen keresztül, mert a forró füst azonnal a szabad levegőre jut. Amikor elalszik a tűz, értelemszerűen a főleadás, azaz a fűtés is megszűnik, mert a kandalló anyaga nem tartja magában a hőt, úgy mint a cserépkályha. Ebből következik, hogy a kandallóba, a folyamatos fűtés fenntartásához rövidebb időközönként kell újra és újra fát rakni.

Ma már külsejét tekintve is tágak a lehetőségek, ezért mindeni megtalálhatja a saját ízlésvilágának leginkább megfelelő darabot. Formavilágában, napjainkra már mindkét típus széles skálán mozog.
A cserépkályha külső borítását szolgáló kályhacsempékről még később bővebb információval szolgálunk.

Ha lehetőségünk van rá, már a ház tervezése során válasszuk ki a kályha helyét.
Legalkalmasabb a főfalak csatlakozásánál levő, a közlekedő utaktól kissé távolabb eső sarok.
Érdemes a tervekre a kályhát is berajzoltatni, nem csupán a kályha mérete miatt, hanem azért is, mert ennek ismeretében lehet a kéményt is megtervezni.

A kémény

A kandalló és a cserépkályha kéménycsatlakozásukban is különböznek egymástól. A hagyományos cserépkályhához elegendő kisebb átmérőjű kémény is akár 14×14 cm-es, de ha nagy, a kandallóhoz hasonló nagyüveges ajtót szeretnénk, nagyobb átmérőjű kéményt célszerű csináltatni. Nagyüveges ajtó vagy bio-tűztér  esetében a kéménynek minimum 18-20 cm átmérőjű és minimum 6,5 méter hosszúnak kell lennie.

Bármelyik típust is választja, nem szabad megfeledkezni a kéménybélelés fontosságáról, a biztonságos fűtés érdekében. Kéménybéleléssel kapcsolatban bővebb információ itt olvasható: Kéménybélelés